Nagy Vagy! Szabálykönyv

A Nagy Vagy! vetélkedő alapeszméje, hogy a csapatok sportszerű versenyben, a szabályokat betartva, tiszta eszközökkel, nemes megmérettetésben küzdenek a győzelemért. Mivel a versenyszámok nem hagyományos versenyszámok, így a felkészülés lehetőségei korlátozottak, a csapatok objektív feltételei pedig erősen különböznek, a versenyrendezőség kiemelt jelentőségűnek tartja a fair play érvényesülését a helyszínen, a verseny során. Bár meggyőződése, hogy minden csapat kizárólag önerejére támaszkodva tör a győzelemre, tiszta eszközökkel játszik és emelt fővel ismeri el mások teljesítményét, a játék egyértelmű értelmezésére az alábbi szabálykönyv szerint szervezi a versenyt.

A verseny, a feladatok:

Minden csapatnak 10 fővel kell a versenyhez felállnia. Két alsóssal (egy lánnyal, egy fiúval), négy felsőssel (két lánnyal, két fiúval) és négy felnőttel (két nővel és két férfival). A felnőttek lehetnek olyan szülők, akiknek a gyermeke az iskolába jár, de nem szükséges, hogy egy gyerek-csapattag szülei legyenek. A felnőttek között lehet tanár is, de legfeljebb egy. (Ez a korlátozás olyan tanárra vonatkozik, aki egyben nem szülő.) A 10 főből 9-en fognak játszani. A 10-ik tag ugyanis egy országosan ismert, népszerű személyiség lesz, akit a rendezőség delegál a csapathoz. A kieső, vagy tartalék csapattag az egyik felsős diák lesz, a csapatkapitány nemével ellentétesen. Ha tehát az ismert személyiség férfi, akkor az egyik felsős fiú esik ki, ha nő, akkor az egyik felsős lány.

A csapatok összetételét legkésőbb három nappal a verseny előtt el kell juttatni a rendezőséghez. Ezután még lehet változtatni a csapat összetételén, de azt is jelezni kell a rendezőségnek. Verseny közben már csak sérülés esetén lehet cserélni. A sérülést a verseny helyszínén dolgozó orvosnak igazolnia kell. Ahhoz, hogy a csapat cserélni tudjon, célszerű (de nem kötelező) minden csapattag kategóriájában cserejátékost nevezni. Ezek a kategóriák: alsós lány, alsós fiú, felsős lány, felsős fiú, felnőtt nő, felnőtt férfi. A cserék listáját is el kell küldeni a rendezőségnek (a csapat összeállításával együtt). Ha a csapat továbbjutott, akkor a következő fordulóra új tagokat nevezhetnek, akár az egész csapatot kicserélhetik.

A csapattagok a verseny napján, a helyszínen – a regisztrációnál – karszalagot kapnak. Ezt ott az egyik segédbíró köti fel a csapattagokra – a csapat által korábban megadott lista alapján. Csak karszalagos játékos versenyezhet. Ha egy csapat cserére kényszerül, akkor a cserejátékosnak is kérni kell a rendezőségtől karszalagot – amennyiben a csere jogosságát az orvos igazolta.

A csapatokat egy-egy delegált ismert személyiség („celebrity”) egészíti ki. Az ő delegálásuk a verseny megszervezését lehetővé tevő szponzorok lehetősége volt, melynek elfogadása a nevezés feltétele. Személyük kiválasztására a versenyrendezőségnek ráhatása nincs, a delegált celeb lecserélése nem lehetséges. Mivel az iskolák csapatszínekhez való hozzárendelése nyilvános sorsolás útján történik, az ismert személyiségeknek nincs befolyásuk arra, hogy mely csapatot erősítik az egyes versenynapok során. A versenyrendezők az esélyek kiegyenlítése érdekében fenntartják a jogot arra, hogy kikössék, az ismert személyiségeknek mely játékokban kötelező részt venniük, illetve mely feladatokban nem vehetnek részt. Ezen szervezői döntések nem támadhatók.

A verseny nem standard sportversenyek versenyszámaiban, hanem egyedileg alkotott feladatokban zajlik. A versenyfeladatokról a rendezőség előzetes tájékoztatást ad a csapatoknak, ezzel is megkönnyítve a felkészülést, csapatösszeállítást. Ugyanakkor a versenyfeladatok módosítását, beleértve az eszközök és szabályok korrekcióját is, a versenyszervezők fenntartják, ide értve új, ismeretlen feladat versenybe iktatását is. Az előzetes tájékoztatóhoz képest bekövetkezett változtatásokat a versenyszervezők, illetve a zsűri a verseny előtti csapatkapitányi értekezleten ismerteti. Ezen minden csapatot a csapatkapitánya képvisel, az ő felelőssége a feladatok pontos ismertetése a csapattagokkal. Ekkor van mód szabályértelmezésre is. Az egyes versenyszámok előtt a zsűri tagjai csak röviden, a legfontosabb szabályokra, illetve az előzetes tájékoztatóhoz képest bekövetkezett változásokra kitérve ismertetik a feladatokat a csapatokkal. A zökkenőmentes lebonyolítás és a televíziós felvétel miatt ekkor minden részletre kiterjedő értelmezésekre már nincs mód. A zsűri a szabályokat nem csapatonként és csapattagonként, hanem egyszer ismerteti, az ezen való részvétel vagy távolmaradás a csapatkapitány felelőssége.

A versenyrendezőség fenntartja a jogot, hogy egy-egy versenyszámnál meghatározza, hogy a versenyszámban milyen nemből és korcsoportból való versenyzőknek kell részt vennie. Amennyiben ezen a verseny tapasztalatai alapján változtatni indokolt, azt a rendezők akár egy versenynapon belül is megtehetik.

Egy fordulón belül cserélni csak sérülés esetén lehet. A sérülést jelenteni kell a zsűri elnökének. Cserével csak hasonló csoportba tartozó versenyző állhat be, ha ilyen cseretag nincs, akkor csereként kizárólag diák állhat be. A csere végleges cserét jelent, függetlenül attól, hogy a játékos időközben felépült-e a sérülésből. A cserét a zsűri följegyzi. A lecserélt játékos karszalagját a rendezők eltávolítják, a becserélt versenyző karszalagot kap. A lecserélt versenyző a versenynapon akkor sem versenyezhet többé, ha a csapat a versenynapon több versenyben is részt vesz. A cserejátékosok – akár a becserélésre várók, akár a lecseréltek – a lelátón foglalnak helyet.

Amennyiben a versenynap során a csapathoz delegált ismert személyiség megsérül és a játékot nem tudja folytatni, vagy a versenynap másik versenyében már nem tud részt venni, akkor az érintett csapat szabadon delegálhat egy újabb játékost, akár a cseresorából, akár a delegáció más tagjai közül.

Versenyek között a csapat összeállítása szabadon változtatható – igaz ez az egy napon lebonyolított elődöntőre és döntőre is, de az egy versenynapon belül lecserélt versenyző már nem állhat vissza a játékba.

A játéktéren csak a csapat tagjai tartózkodhatnak, a csapat kísérői – beleértve a csapatvezető pedagógust is – a lelátón foglalnak helyet. A szabály vonatkozik a versenyszámok idejére és a versenyszámok közti beállásra is, kivéve a csarnokbeli és a medencés feladatok között átállást. A csapatkapitányok a pálya szélénél, a saját szurkolótáboruknál tudnak kommunikálni a csapat vezetőjével, edzővel, tanácsadóval, egyéb szakemberrel. Az illetéktelenül a pályán tartózkodókat a rendezők leküldik a pályáról. Folyamatos szabályszegés esetén a csapat büntetőponttal sújtható, amit a zsűri elnöke ítél meg és regisztrál.

A pályán lévő eszközökhöz, berendezésekhez nyúlni, azokat elmozdítani, kipróbálni csak akkor szabad, ha az adott játéknál a zsűri erre lehetőséget ad. Alapértelmezésben a játékokat próbajáték nélkül, „élesben” játsszuk.

Bár a versengő csapatok nem felelősek a csapatokat elkísérő szurkolókért, a verseny szelleme és a versenyrendezőség megkívánja, hogy a szurkolói delegációk szervezése során tájékoztassák a szurkolókat a verseny helyszínén elvárt alapvető szabályokról, normákról. Szurkolói rendbontás, a verseny akadályozása, a szurkolók pályán belüli tartózkodása – kivétel az eredményhirdetés utáni ünneplés – esetén a zsűri az érintett csapatot szankcionálhatja.

Az esetleges jogsértések megelőzése érdekében a versenyrendezőség nyomatékkal felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyen videó felvételt készíteni tilos, különös tekintettel arra, hogy a verseny szervezői televíziós sugárzási szerződést kötöttek a verseny felvételről, vágott formában való közvetítésére országos kereskedelmi televíziós csatornával, amely szerződés a versenyről készült képfelvételek jogát szükségszerűen érinti.

A csapatok tudatában vannak annak, hogy a versenyről televíziós felvétel készül, amely későbbi időpontban, felvételről, vágott formában kerül közvetítésre, ezért vállalják, hogy önkorlátozást gyakorolnak – és erre kérik szurkolóikat is – a verseny eredményének, a versenyen történteknek a televíziós sugárzást megelőző kommunikációjában.

Pontozás, szankciók, óvás:

A versenyszám pontozása az előzetes tájékoztatókon szerepel. Ez vonatkozik a döntő játékra is, ugyanakkor a rendezők fenntartják a jogot, hogy a verseny során másik játékot jelöljenek meg döntő játéknak.

A versenyszámok és az egész verseny során a pontmegállapítás a zsűri elnökének a joga. A verseny levezetését egyes versenyszámoknál a zsűri tagjai közötti munkamegosztás keretében más zsűritagra delegálhatja, ám az eredmény megállapításáért ebben az esetben is kizárólag a zsűri elnöke felelős. Ennek megfelelően kizárólag a zsűri elnöke által megállapított pontozás érvényes, más személyek által tett kijelentések, megállapítások nem hivatalosak és arra alappal hivatkozni, vagy annak alapján óvást benyújtani nem lehet.

A zsűri mérlegeli a szabálytalanságok súlyát, és amennyiben az a szabálytalankodó csapatnak jelentős idő, út stb. előnyt jelent, akár több hibapontot is kiszabhat. Pl. ha elalszik a gyertya, az 1 pont, de akadály kikerülése esetén akár 2-3 pontos büntetést is kiszabhat a zsűri. Tehát a szabálytalanság súlyozása az ő feladatuk, így a végleges sorrend a hibapontok megállapítása után alakul ki, tehát nem biztos, hogy minden esetben az elsőként célba ért csapat lesz a végső győztes.

A zsűri a játékszabályban rögzített büntetőpontokat köteles alkalmazni, ha a szabálysértés megítélése objektív (pl. kialudt a mécses). A nem objektív megítélésen alapuló büntetőpontokat (pl. szabályok kijátszása, szabályszegés mértékének megítélése) a zsűri elnöke mérlegelés alapján ítéli meg. E körben lehetősége van konzultálni a zsűri többi tagjával, a zsűrit segítő segédbírókkal, a rendezvényszervezőkkel, illetve a televíziós rögzítést végző szakemberekkel, de az a Zsűri elnökének diszkrecionális joga.

Óvással csak objektív tényállás alapján megítélt büntetés támadható (pl. égett-e a mécses, vagy nem). A zsűri elnökének mérlegelés útján meghozott szankcionáló döntése nem támadható.

Videóbíró nincs. A televíziós rögzítésre szolgáló kamerák felvétele sem verseny közben, sem verseny után nem nézhető vissza (élőben vágott rögzítések zajlanak, a felvételt készítő stáb független a versenyt lebonyolító stábtól). A verseny rendezői azon feladatoknál, amelyeknél a sorrend célvonalon való áthaladással dől el, célkamerákat helyez el. Ezek képe azonban kizárólag a zsűri számára nehezen megítélhető helyzetek tisztázására szolgál. Óvás során ezen kamerák felvétele kizárólag objektív szankció támadása esetén, és kizárólag a célba érkezés vonatkozásában használható fel. Versenyszám közbeni helyzetek visszanézésére nincs mód, ilyen igénnyel óvás nem terjeszthető be.

Az emberi tényező a játék része, ez vonatkozik a bírói döntésekre is. A versenyrendezők fenntartják a bírói tévedés jogát, így a bírói tévedés óvással nem támadható.

A versenyszámok leállítására a versenyszám háromnegyedéig van mód – kivéve azokat az eseteket, amikor objektív akadály lép fel, például valamelyik versenyeszköz tönkremegy, és ez lehetetlenné teszi az adott csapatnak a versenyszám befejezését (elszakad a drapéria, eltörik a padló). A versenyszám döntő szakaszában versenyt leállítani nem lehet. A leállított versenyszám esetében a zsűri mérlegelési joga, hogy:

-újrajátszatja a versenyszámot
-eredményt hirdet a leállításnak állapot alapján
- törli a versenyszámot a versenyből

A zsűrinek a versenyszám lebonyolítására vonatkozó döntését támadni nem lehet. A zsűri a versenyszámra vonatkozó döntésével párhuzamosan szankciót is alkalmazhat, például büntetőponttal vagy kizárással sújthatja azt a csapatot, amelynek hibájából, különösen pedig szabálytalansága okán a versenyszámot le kellett állítani.

Amennyiben a versenyszámot objektív okok – például valamely eszköz megrongálódása, sérülés – miatt kellett leállítani, és a feladat teljesítésében a csapatok még nem jutottak el a versenyszám háromnegyedéig, alapértelmezésben, újra rajtoltatják. Kivételt képezhet ez alól az elhúzódó ápolás, a versenyeszköz használhatatlanná válása, vagy olyan egyéb ok, amely a verseny lebonyolítását aránytalanul megnehezíti. Ebben az esetben a zsűri elnöke törli a feladatot.

Amennyiben a versenyszámot objektív okok miatt kellett leállítani, úgy, hogy a versenyzők a feladat háromnegyed részét már teljesítették, a zsűri lehetőség szerint lepontozza a versenyszámot és eredményt hirdet. Amennyiben az eredményt nem tudja megállapítani, törli a versenyszámot.

Végigjátszott versenyszámot újrajátszani nem lehet, de a zsűri dönthet úgy, hogy a versenyszámot törli a versenyből.

A szabályok, vagy a zsűri jelzésének félreértelmezése nem óvási ok (pl. ha valamely csapat félreérti a jelzést és leáll, miközben a zsűri egy másik csapat számára adott utasítást.)

Az egyes versenyszámra vonatkozó óvás csak írásban, a csapat vezetőjének aláírásával, a csapat vezetője által a versenyszám után közvetlenül nyújtható be a zsűri elnökéhez. A zsűri elnöke a beérkezett óvásokat a döntő versenyszám megkezdése előtt elbírálja és a döntésről a csapat vezetőjét szóban tájékoztatja. A csapat írásban a versenynap után 8 napon belül kap értesítést az óvás elbírálásáról. Amennyiben – és csakis abban az esetben, ha - az óvás elbírálása a verseny állását módosítja, úgy az óvás tényét és a meghozott döntést a zsűri elnöke a helyszínen, hangosbemondón keresztül szóban ismerteti. A döntő versenyszámmal kapcsolatos óvás benyújtására – írásban, a csapatvezető által és általa aláírva – csak a verseny végeredményének kihirdetése előtt van mód. A verseny eredményének kihirdetése után óvást benyújtani nem lehet. Az esetleges óvások elbírálása okán a verseny szervezői a verseny állását az utolsó két versenyszámig jelenítik meg a kivetítőn. A következő kijelzés a verseny végeredménye lesz, amelyet a végeredmény szóban történő bejelentésekor jelenítenek meg.

A versenyszámból való kizárással kell sújtani azt a csapatot, amelynek tagjai csoportos reklamálással akadályozzák a játék folyamatos menetét, akadályozzák munkájában a zsűrit, szidalmazzák a zsűri tagjait, vagy más módon kirívóan sportszerűtlenül viselkednek. Amennyiben a sportszerűtlenség folyamatos, vagy a csapat fellépése már fenyegető jellegű, a zsűri elnöke figyelmezteti a csapat vezetőjét, hogy ha a csapat nem hagy fel a sportszerűtlen magatartással, a csapatot kizárja a versenyből. A kizárt csapatnak a döntés kihirdetése után azonnal el kell hagynia a játékteret.

Kizárással kell sújtani azt a csapatot, amely, vagy amelynek szurkolói a bírói döntéssel meghozott eredményt nem fogadják el, a verseny folytatását akadályozzák, vagy amelynek szurkolói rendbontással, folyamatos reklamálással vagy fenyegetőzéssel próbálják ellehetetleníteni az eseményt.

A verseny során – tekintettel a verseny jellegére és alapeszméjére – különleges biztosítást a versenyrendezőség nem alkalmaz. Amennyiben a verseny lebonyolítása során valamely csapat, vagy szurkolótábor magatartása okán a rendezők mégis biztonsági személyzet igénybevételével tudják csak biztosítani a verseny zavartalan folytatását, az érintett csapatot a versenyből ki kell zárni. Ilyen esetben a rendezők a biztosítás költségeit követelésként a rendbontást okozókkal szemben érvényesítik.

A végeredmény megállapításánál pontazonosság esetén a zsűri „összevetés” útján dönt, vagyis a pontazonossággal érintett csapatok egymás közti versenyben döntik el a sorrendet. Az összevetés versenyszáma vagy a döntő versenyszám, vagy egy az adott versenynapon még nem játszott versenyszám lehet. A versenyszám játszásának nem feltétele, hogy a játékot előzetesen írásban ismertették-e a csapatokkal. Összevetést csak a továbbjutás, vagy díj elnyerése eldöntése érdekében kell alkalmazni. Amennyiben a pontazonosság nem befolyásolja a továbbjutást, úgy az azonos pontszámú csapatokat – holtversenyben – a magasabb ranghelyű helyezéssel hirdeti ki a zsűri (pl.: 3. helyett, holtversenyben…)